A múzeum története

A Bűnügyi Múzeumot 1908-ban alapították. A hosszú évek során végzett gyűjtőmunka következtében 1918-ig több mint 10 000 tárgy és eszköz került a múzeum birtokába. A II.világháború során a gyűjtemény szinte teljesen megsemmisült. 1958 és 1963 között kriminalisztikai oktatókabinet formájában megkezdődött az anyagok újragyűjtése. 1964-től már új helyen - a volt toloncházban - folytatódott a kiállítás újjászervezése, majd 1967-ben kapta meg működési engedélyét, mint országos gyűjtőkörű múzeum. Az elhelyezést szolgáló épület zártsága miatt 30 éven át csak csoportos formában volt látogatható, a teljes nyilvánosság elől elzártan működött. 1997-ben területi átszervezésre hivatkozva bezárták, az anyagokat raktárba helyezték. 1998. év II. felében született döntés a múzeum újjászervezésérol. A kiállítási terület bővítésének igénye mellett a legfontosabb teendő az 1997.évi CXL. törvényben foglaltaknak megfeleloen a múzeum újra akkreditáltatás volt.

Közel 4 hónapos szó szerinti éjjel-nappali munka után a Rendőrség Napi eseménysorozathoz kapcsolódva immár új helyen, új tartalommal, új névvel nyitotta meg kapuit a Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeum. 1999. április 26-án a sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes megnyitót Dr. Visy Zsolt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kulturális helyettes államtitkára és Dr. Orbán Péter r. altábornagy az Országos Rendőr-Főkapitányság vezetője tartotta.

A rendőrség vezetésének az újraszervezéssel többek között az volt a célja, hogy a nem kis áldozatokkal létrehozott kiállítás méltóan reprezentálja a testület történetét és a bűnözés elleni harc tárgyi és dokumentációs emlékeit.

Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeum neve 2002. április 1-től megváltozott. A jövőben az ORFK fenntartásában a Belügyminisztérium általános felügyeletében, valamint az NKÖM szakmai felügyelete alatt továbbra is országos gyűjtőkörű szakmúzeumként Rendőrség-történeti Múzeum néven működik.

Vége, válasszon a baloldali menüből.