A magyar rendőrség története 1848-tól napjainkig 

A tárlat több mint 1000 db tárgyi emlék, köztük egyenruhák, fegyverek, dokumentumok, okmányok, plasztikák, kitüntetések, fotók  segítségével kalauzol végig a testület fejlődését bemutató termeken 1848-tól napjainkig.
A csendőrség történetét bemutató rész szintén gazdag anyaggal fogadja a látogatókat.
A kiállításban helyet kaptak korabeli bűncselekmények mellett kevésbé ismert tárgyak, és eszközök is.
Ízelítő a kiállítás anyagából:

Konstábler bot
Az 1848–49-es évek rendőrének szolgálati jelvénye volt a buzogány alakú konstábler bot, melyben parancsokat, utasításokat, jelentéseket lehetett elhelyezni.
A konstábler botnak olyan tekintélye volt az állampolgárok szemében, hogy akire a rendőr azzal rámutatott, ellenkezés nélkül követte a rendőr utasításait.  

Zrínyi-sisak
1909-ben új egyenruhát vezettek be a rendőrségnél. Az új egyenruha ékessége lett a nemezből készült, fekete lakkbőrrel bevont Zrínyi-sisak, amelyet körben 10 alumínium (tiszteknél sárgaréz) borda tagol. A sisak négy szellőző furattal, a füléknél kétoldalt esővíz levezető csatornával van kiegészítve. Elől középen nagyméretű cserfa és babérággal díszített koronás magyar címerrel van ellátva. 

Az első magyar sorozatgyilkos
Kiss Béla jó hírű bádogosmesterként dolgozott Cinkotán (Cinkota ekkor még önálló település volt), aki az I. világháború idején bevonult katonának. Távolléte alatt szomszédai egy tetőjavítás alkalmával találtak rá a bádogos műhelyben lévő 7 db lecinezett hordóra, melyek közül kettőt felnyitva, azokban egy-egy női holttestet találtak. A bejelentést követően a kiérkező rendőrség valamennyi hordóban egy-egy mumifikálódott női tetemre bukkant. A nyomozás során a hatóság megállapította, hogy Kiss Béla kettős életet élt.  Cinkotán bádogosmesterként dolgozott, szabadidejében viszont Pesten kereste némi vagyonnal rendelkező cselédlányok ismeretségét. A kiszemelt hölgyeknek házassági ajánlatot tett, akiket otthonába hívott vacsorázni. A randevúra érkező lányokat megfojtotta, majd a holttesteket bádoghordóba rejtette. Kiss Bélát a hatóságok nem tudták felelősségre vonni tettei elkövetéséért, mert egyes információk szerint a háború alatt tífuszban meghalt. Voltak olyanok is, akik Amerikában vélték látni, más értesülések szerint viszont Algériában tartózkodott, mint idegenlégiós őrmester.  

Biatorbágyi merénylet
Matuska Szilveszter 1931. szeptember 12-ről 13-ra virradóra robbantotta fel a biatorbágyi viadukt közelében a vasúti pályát az ott közlekedő nemzetközi gyorsvonat alatt. A szerelvény a merénylet következtében a Füzes patak völgyébe zuhant. A vonat 22 utasa életét vesztette, 17 személy súlyos sérülést szenvedett. 
A mentési munkálatokban aktívan részt vett az elkövető is, magát a szerencsétlenül járt vonat egyik utasának kiadva. A hatóságoknak azonban feltűnő volt ez a nagyfokú segítőkészség. Később, a nyomozás során bebizonyosodott, hogy Matuska Szilvesztert a fasiszta kormány bérelte fel a robbantásra, hogy az kommunista provokációnak tűnjön. A vizsgálat során a hatóságok megállapították, hogy Matuska Szilveszter korábban már Ausztriában és Németországban követett el hasonló bűncselekményeket, melyekért hat év börtönbüntetést kapott, amit 1932–1938 között Ausztriában letöltött. A biatorbágyi robbantás elkövetéséért a hatóság Matuska Szilvesztert életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, melyet Vácon töltött. 1944-ben a szovjet csapatok bejövetelekor a Váci börtön pár órára őrizet nélkül maradt. Ezt kihasználva Matuska Szilveszter megszökött és a világ szeme elől örökre eltűnt. 

Kriminalisztikai állandó kiállítás 
A kriminalisztikai kiállítás közel 1500 bűnjel, 40 makett és 300 fotó segítségével mutatja be a bűnügyi technikusok, nyomozók, szakértők munkáját, technikai eszközparkjuk fejlődését. Bűncselekmények, elkövetők, elkövetési magatartások bemutatása mellett a látogatók megismerkedhetnek a rendőrség bűncselekmények eredményes felderítése érdekében végzett munkájával is. 2008 júniusában a kiállítás 6 híres/hírhedt bűnügy bemutatásával bővült (Bene László és társa, Fekete Angyal ügy, Rendőrgyilkosság, Whiskys ügy, Jugoszláv sorozatgyilkos, Miskolci Bonnie és Clyde). A kiállítás anyagának összeállításánál alapvető szempont volt, hogy mely ügyek kaptak/kapnak széles sajtónyilvánosságot. Szempont volt továbbá, hogy különböző típusú bűncselekmények kerüljenek bemutatásra, így biztosítva a látogatók számára a tárlat sokszínűségét.
A kiállításban a bűnügyek rövid leírása mellett bemutatásra kerülnek a nyomozás során lefoglalt bűnjelek, valamint a bűncselekmény elkövetéséről és az elkövetőkről készült fotók is. 

„Múlt és jelen” című kiállítás  
A Rendőrség-történeti Múzeum Fotó-és filmarchívumában értékes fotóanyag (pl. a korabeli   rendőrséget és annak feladatait bemutató fotók, több egykor neves fotográfus munkája stb.) található. Az archívum felvételeiből és az ország különböző múzeumaiban fellelt híres rendőrségi   témájú fotókból 2007. január 29-én nyitottuk meg a „Magyar Rendőrség a XIX-XX. században –   Válogatás Híres Fotóművészek Alkotásaiból”” című időszaki kiállításunkat. E kiállítás   anyagának összeállításakor vetődött fel egy újabb fotókiállítás megrendezésének ötlete: Mutassuk   be a rendőrséget, annak múltját és jelenét az archívumban található korabeli (1900–1970 közötti   időszakból származó) fekete-fehér archív fotók és ugyanazon a helyszínen napjainkban készült   színes fotók segítségével. Az ötlet megvalósítása majdnem egy évet vett igénybe, nem kis kutató-   és szervezőmunkát igényelve (pl. évszakokhoz kötött fotók elkészítése, ORFK Készenléti   Rendőrség Lovas Alosztályának, illetve ORFK Készenléti Rendőrség zenekarának fotózása stb.).   A hatalmas munkával létrehozott fotókiállítás 2008. június 30-án került megnyitásra „Múlt és jelen” címmel. A tárlat megnyitása óta (köszönhetően a médiában történt megjelenésnek) folyamatosan az érdeklődés középpontjában áll. A tárlaton az archív fotók (a „múlt”) mellett és azokkal párhuzamot vonva a „jelen” is bemutatásra kerül. A jelen fotóit 2008-ban készítettük el. Korabeli bűnügyi festmény A Rendőrség-történeti Múzeum egyik legrégebbi kiállítási tárgya egy bűnügyi festmény, amely egy brutálisan meggyilkolt kisfiú testét és sérüléseit ábrázolja. Az áldozatot a kép alatti szöveg tanúsága szerint 1764. június 5-én megkínozták, majd meggyilkolták. A kisfiút Kisszeben közelében egy bozótos mellett találták meg. 

Kántor

Az ország egyik leghíresebb nyomkövető kutyája 1951. május 3-án született. 1964. május 10-én kellett elaltatni, mivel nyomkövetés során aknára lépett és súlyosan megsérült. Kántor több mint 500 esetben került bevetésre, ebből 277 esetben volt eredményes. Kántornak Szamos Rudolf állított emléket a Kántor című trilógiával, melyből film is készült. A könyv érdekessége, hogy az író Kántor alakján keresztül mutatja be a rendőrségi szolgálati kutyák alkalmazásának módjait (nyomkövetés, szagazonosítás, eltűnt személy felkutatása stb.). Kántor mellett látható Tuskó kutya is, aki a filmben Kántort „személyesítette”  meg.